Az EMH 2020. első félévi horvát elnökségi online konferenciája

 

Az EMH és a horvát elnökség által közösen szervezett – a koronavírus-járványra tekintettel online megrendezésre került konferencián a résztvevők áttekintették a kelet-mediterrán/nyugat-balkáni illegális migrációs útvonal aktuális kihívásait.

 

 

Az e-konferenciára webináriumként került sor, amelynek célja az EU-ba a COVID-19  történő illegális migráció kezelésére vonatkozó tapasztalatok és vélemények megosztása volt a tagállamok, az uniós intézmények és a nemzetközi szervezetek képviselői között. Bár a hangsúly a kelet-mediterrán/nyugat-balkáni útvonalra esett, a megállapítások természetesen az Európai Unió általános migrációs kihívásaira is vonatkoztak.

A konferenciát az EMH horvát kapcsolattartó pontjának koordinátora, Lidija Pentavec elnökölte, az egyes panelek moderátora pedig Goranka Novak Lalić volt.

Megnyitó beszédében, Zoran Ničeno, a Horvát Rendőrség határvédelmi igazgatóságának vezetője elmondta, hogy a kelet-mediterrán és nyugat-balkáni útvonal évek óta az egyik legfontosabb Európába vezető útvonalnak minősül. Ugyan a COVID-19 járvány terjedése lecsökkentette az érkezések számát, de a bizonyítékok azt mutatják, hogy a migrációs nyomás ismét erősödött, és várhatóan újból egyre több migráns lép majd az EU területére. Ugyanakkor a jelenleg a megerősített határellenőrzés következtében a nyugat-balkáni térségben a rekedt migránsok egyre nagyobb migránscsempészeti tevékenységet generálnak. Álláspontja szerint átfogó megközelítésre van szükség a felmerülő kihívások megoldására, amihez az illegális migrációval szembeni fellépést össze kell hangolni az alapvető jogok védelmének nemzetközi és uniós normáival.

A Bizottság Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága részéről Johannes Luchner megjegyezte, hogy 2019-ben Európa összességében kevesebbet érkezett az EU határaira, ugyanakkor a kelet-mediterrán és nyugat-balkáni útvonalon érkezők száma nőtt, és az EU-ba érkező migránsok 46%-át tette ki. A COVID-19 járvány terjedése lelassította a menekültügyi és kiutasítási eljárásokat, további nyomást gyakorolva ​​a befogadó és őrizeti létesítményekre. A felmerülő kihívásokra a Bizottság az EU tagállamai együttműködve keresi a megoldást. Hangsúlyozta továbbá, hogy a migrációs és menekültpolitikára megreformálását célzó új Paktum rövidesen bemutatásra kerül a Bizottság részéről.

Ezt követően a konferencia első panelja általános áttekintést nyújtott a nyugat-balkáni útvonal helyzetéről. A Frontex képviseletében Carsten Simon beszámolt a térség aktuális migrációs trendjeiről: míg a térségben 2019-ben 79 000 illegális határátlépés történt, 2020 második negyedévében a koronavírus-járvány következtében bevezetett korlátozások következtében az illegális migránsok mobilitása lényegében hónapokra megállt. A korlátozások feloldásával azonban az illegális migrációs mozgások is aktivizálódtak, hiszen a lényegi kiváltó okokban nem történt változás. A Nemzetközi Vöröskereszt Bizottsága részéről Naile Busemann az illegális migránsok és menedékkérők romló humanitárius helyzetéről számolt be, és hangsúlyozta a migránsok alapvető jogainak biztosítására vonatkozó kötelezettséget valamennyi állam részéről. A Bizottság Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatósága részéről Francisco Gaztelu Mezquiriz az menekültügyi és migrációs eljárások járványhelyzetben való alkalmazására vonatkozó ajánlásait ismertette.

A második panel  témája az embercsempészet elleni fellépés volt a nyugat-balkáni térségben. Az előadók (Dejan Dretar – Horvát Rendőrség; Alvaro Rodrigez Gaya – Europol; Francisco Gaztelu Mezquiriz) egyetértettek abban hogy a nyugat-balkáni csempész tevékenységeket jól szervezett bűnözői hálózatok folytatják olyan eszközökkel, amelyek nagy kockázatnak (életveszélyes módon – konténerekben, vasúti teherkocsikban való szállítás teszik ki a migránsokat. Ezt a bűnözői tevékenységet nehéz felszámolni, mivel nagy jövedelmező, ugyanakkor viszonylag alacsony felderítési kockázatú.  A harmadik országokkal folytatott együttműködés elengedhetetlen egy átfogó, holisztikus és strukturált fellépés megvalósításához, annak érdekében, hogy a migránsok csempészése a nyugat-balkáni útvonalon magas kockázatú és alacsony hasznú vállalkozássá váljon.

Az utolsó panel keretében az irreguláris helyzetben lévő migránsok alapvető jogainak kérdése került megvitatásra. A Zágrábi Egyetem professzora, Iris Goldner Lang elmondta, hogy a 2015/2016-os évi migrációs válság tapasztalatai az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogára is hatással voltak, egyértelműen a migránsok jogait korlátozó irányban. Az N.D. és N.T. vs. Spanyolország ügyben a Bíróság kimondta, hogy az illegális migránsok kiutasítása a helyzetük egyedi értékelése nélkül nem sérti a tömeges kiutasítás tilalmát ha két feltétel teljesül: az állam valódi és tényleges hozzáférést biztosít az törvényes beutazáshoz - különös tekintettel a határon folytatott eljárásokra;  és hogy nem voltak olyan indokolt ok, amely miatt a kérelmező nem tudta igénybe venni a hivatalos belépést lehető tévő eljárásokat. Az beszámolók szerint a nyugat-balkáni útvonalon is megvalósuló visszafordítások (push-back) gyakorlatát az ítélet fényében érdemes vizsgálni. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségétől Molnár Tamás a vonatkozó uniós jog a határon tevékenykedő hatóságok általi megfelelő végrehajtásának fontosságát emelte ki, amelynek elősegítése érdekében az Ügynökség útmutatást állított össze részükre.

A konferencia zárásaként az EMH vezetője, Magnus Ovilius megköszönte a konferenciába bekapcsolódó valamennyi előadó és érdeklődő részvételét.

 

A konferencián bemutatott előadások prezentációi és más dokumentumok angol nyelven ezen a  honlapon érhetők el.