Az EMH magyar kapcsolattartó pontjának konferenciája

2019. október 15-én került sor az EMH XXIII. nemzeti ülésére a Belügyminisztériumban, amelynek témája az emberkereskedelem harmadik országbeli áldozatainak azonosítása, ellátása és irányítása volt.

A konferencia témája az emberkereskedelem harmadik országbeli áldozatainak határon átnyúló azonosítása, ellátása és irányítása volt. Az esemény időpontja kifejezetten aktuális volt, hiszen 2007-ben az Európai Bizottság október 18-át az emberkereskedelem elleni küzdelem európai napjának nyilvánította.

A megelőzés, áldozatvédelem, igazságszolgáltatás és partnerség aspektusai köré szerveződött 4 panel során a civil és állami szektor, valamint nemzetközi szervezetek magyar és külföldi szakértői tartottak előadást.

Az EU-n belüli menekültügyi és migrációs folyamatok következtében az emberkereskedelem egy teljesen új dimenzióval bővül, a tagállamok pedig új kihívásokkal szembesülnek. Az előadók egyetértettek abban, hogy a migránsok különösen sérülékeny csoport az emberkereskedelem tekintetében, köreikben az elkövetők komoly toborzó tevékenységet folytatnak, ugyanis számos olyan helyzetbe kerülhetnek, ahol kiszolgáltatottá válnak a kizsákmányolás valamely formájának.

Az esemény előadóinak közös álláspontja, hogy a különféle uniós irányelvek és útmutatók (például az EASO-eszközök) ellenére nincs egységes eljárás a tagállamokban a harmadik országbeli áldozatok számára biztosított státusz, illetve az elérhető szolgáltatások tekintetében. A rendvédelem és igazságszolgáltatás panelben résztvevő nyomozók megerősítették, hogy az emberkereskedelemmel kapcsolatos ügyek felderítése rendkívül összetett, és komoly nemzetközi összefogást igényel. Nagy hangsúlyt fektettek a harmadik országokkal való együttműködésre; elsősorban a fő forrás országok (Kína, Nigéria, Szerbia, Ukrajna stb.) tekintetében. Az előadók új kihívásként értékelték a közösségi média megjelenését mind a toborzás, mind az elkövetők felelősségre vonása vonatkozásában. Megállapították, hogy a bűncselekmény megelőzése, felderítése érdekében célszerű a közösségi média vállalatokkal való együttműködés kialakítása. Ugyancsak a megelőzés eszközei a tudatosságnövelő kampányok, amelyek a célcsoport és a kizsákmányolás módjának függvényében is alakíthatók, így a potenciális áldozatok megszólítása mellett alkalmasak lehetnek akár a kereslet figyelmének felhívására is. Végezetül, a partnerség témakörében megismerhettük a modern technológia, úgymint a műhold- és dróntechnika lehetséges alkalmazási területeit az emberkereskedelem elleni küzdelemben.

Az eseményre az emberkereskedelem elleni uniós koordinátor, Dr. Myria Vassiliadou, videó üzenetet küldött. Beszédének egyik legfontosabb gondolata, miszerint nem azért létezik emberkereskedelem, mert vannak sérülékeny csoportok vagy kiszolgáltatott személyek. A jelenség létezésének oka, hogy egyesek kihasználják ezt a sérülékenységet. A kizsákmányolás folyamatában (annak típusától függetlenül) megjelenik a toborzó, az elkövető, valamint a felhasználó is, aki akár – tudatosan vagy tudtunkon kívül – mi magunk is lehetünk. Az emberkereskedelem felszámolása tehát mindannyiunk közös felelőssége.

Csatolmányok
Képgaléria