Az Európai Migrációs Hálózat (EMH) Magyar Kapcsolattartó Pontjának éves nemzetközi konferenciája a

2023. november 28-án-én került sor az Európai Migrációs Hálózat (EMH) Magyar Kapcsolattartó Pontjának éves angol nyelvű nemzetközi konferenciájára az „Az ukrajnai háború magyarországi migrációra gyakorolt hatásai” témában.  A konferencia keretében magyar és más uniós tagállamok szakértői, illetve nemzetközi szervezetek képviselői vitatták meg az ukrajnai háború Magyarországra gyakorolt migrációs következményeit, kitérve a határhelyzetre, az ideiglenes védelmet élvező személyek befogadására, az ukrán-magyar kettős állampolgárok különleges helyzetére, illetve a háborús helyzetből fakadó válság jövőbeli magyar és uniós szintű kilátásaira.

A rendezvényt a Belügyminisztérium részéről Tóth Judit európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár asszony nyitotta meg.

A konferencia key note előadásában Pál Norbert, az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos ismertette a Magyarország Ukrajna, illetve az Ukrajnából menekülők megsegítése érdekében tett erőfeszítéseit. Hangsúlyozta, hogy az Ukrajnából menekülő személyek ameddig szükséges, megfelelő védelemben részesülnek hazánkban. Az elismert személyek munkaerőpiaci, illetve közoktatásba történő bevonása folyamatos, ehhez jelentős segítséget nyújtanak az ukrán kisebbségi önkormányzatok. Magyarország emellett közvetlenül Ukrajnának is nagymértékű humanitárius támogatást biztosít.

Ezt követően került sor a konferencia első panelbeszélgetésére, amely az ukrajnai háború Magyarországra gyakorolt migrációs hatásait tekintette át. A panel szakértői résztvevői Balázs László r. ezredes (Rendőrség), Mikolicz Gyula (Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság), valamint Urbán Ferenc (Központi Statisztikai Hivatal) voltak. A résztvevők a rendelkezésre álló legfrissebb statisztikákat bemutatva egyetértettek abban, hogy az Ukrajnából Magyarországra menekülő személyek túlnyomó többsége nem marad hosszabb távon hazánkban (Az országba belépő, magát a háború elől menekülőnek valló személyből mindössze 40 000 fő kért ideiglenes védelmet). Ennek oka egyrészt Magyarország tranzit jellege, másrészt a jelentős ukrán diaszpóra hiánya. A más jogcímen Magyarországon tartózkodó ukránok száma sem növekedett, sőt, kisebb csökkenést mutat 2022 óta. Ezzel szemben az ukrajnai születésű (kárpátaljai) magyar állampolgárok száma az elmúlt tíz évben közel megháromszorozódott, a háború következtében pedig várhatóan a tendencia tovább erősödik.

A konferencia második panelbeszélgetése az Ukrajnából Magyarországra menekült személyek – kiemelten a sérülékeny csoportok – védelmi igényeit tekintette át az UNHCR képviselője, Stephanie Woldenberg és az UNICEF szakértője, Tordai Edina részvételével. A Máltai Szeretetszolgálat képviselője betegség miatt nem tudott részt venni a panelbeszélgetésen. A résztvevők hangsúlyozták, hogy az Ukrajnából menekülők túlnyomó többsége nő, illetve kiskorú, így kiemelten sérülékenyek. A két szervezet elsősorban a tájékoztatásukban, illetve a számukra biztosított ellátások megfelelő kihasználásában, a felmerülő gyakorlati és nyelvi akadályok megszűntetésében nyújt segítséget, együttműködve a magyar hatóságokkal.

A konferencia utolsó panelje keretében a háborús helyzetből fakadó migrációs válság hosszabb távú kilátásai kerültek áttekintésre magyar és uniós szinten. Martin Wagner, az ICMPD szakértője elmondta, hogy bár 2025 márciusától az ideiglenes védelmi rezsim – logikájából adódóan – nem lenne meghosszabbítható, az uniós tagállamok – a háborús helyzet alakulásának függvényében – várhatóan meg fogják találni annak további alkalmazásának módját. Az ideiglenes védelmi rezsim kivezetése ugyanis jelentős terheket róna a tagállamok menekültügyi rendszereire, illetve az ilyen védelmet élvezők más jogi státuszokba való átvezetése sok gyakorlati problémát eredményezne. Kocsy Brigitta, az IOM szakértője az Ukrajnából elmenekült személyek hosszabb távú terveire vonatkozó felméréseinek (Displacement Tracking Matrix) eredményeit ismertette. Az IOM értékelése szerint az Ukrajnából menekülők többsége tartósan visszatérne az országba, amennyiben azt a biztonsági helyzet lehetővé tenné. Jelenleg azonban a menekülők többsége a befogadó országban maradást preferálja, ugyanakkor ne feltétlenül terveznek hosszabb távon ott maradni, amit munkaerőpiaci és közoktatási adatok is megerősítenek. Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet kutatója elmondta, hogy a különböző becslések 50-100 ezer főre teszik az ukrajnai háború következtében Magyarországra menekült és tartósan hazánkban tartózkodó személyek számát. A válságot értékelése szerint a magyar hatóságok, illetve civil szervezetek megfelelően kezelték, az itt maradók hosszabb távú befogadása is eredményes.

Képgaléria