MILYEN ÚJ TENDENCIÁK ÉS FEJLEMÉNYEK MUTATKOZTAK 2022-BEN A MIGRÁCIÓ ÉS A MENEKÜLTÜGY TERÉN AZ EU-BAN, NORVÉGIÁBAN, GRÚZIÁBAN, A MOLDOVAI KÖZTÁRSASÁGBAN ÉS ÖRMÉNYORSZÁGBAN?
Háttérinfomációk
Az Európai Migrációs Hálózat (EMH) migrációról és a menekültügyről szóló 2022-es éves jelentése átfogó képet ad az uniós és nemzeti fejleményekről a migrációval és menekültüggyel kapcsolatos témák széles skáláján, beleértve az ukrajnai háború elől menekülő személyek beáramlására adott választ, a jogszerű migrációt, a nemzetközi védelmet, a kiskorúakat és a kiszolgáltatott csoportokat, az integrációt, az állampolgárságot és a hontalanságot, a határokat, a vízumot és a schengeni övezetet, az illegális migrációt, köztük az embercsempészetet, az emberkereskedelmet, a visszatérést és visszafogadást, valamint a migrációs és fejlesztési együttműködést. Melyek voltak a migrációval és menekültüggyel kapcsolatos közös irányzatok Európai és a tagállami szinten 2022-ben? Az alábbiakban bemutatjuk a főbb tényezőket és megállapításokat.
Főbb tényezők és megállapítások
Miután Oroszország 2022. február 24-én lerohanta Ukrajnát, az Európai Migrációs Hálózat (EMH) tagországai és megfigyelőországai arra összpontosították intézkedéseiket, hogy biztonságos menedéket nyújtsanak a háború elől menekülő személyek számára. Az Európai Unió (EU) tagállamai végrehajtották az átmeneti védelemről szóló irányelvet (2001/55/EK), amelyet 2001-es elfogadása óta először 2022. március 4-én hívtak életre. Norvégia 2022. március 11-től - ideiglenes kollektív védelmet biztosító nemzeti keretrendszert léptetett életbe, míg Moldova és Grúzia egy-egy nemzeti intézkedést hajtott végre a háború elől menekülő emberek támogatására. 2022-ben az uniós tagállamok összesen 4 331 200 ideiglenes védelmi státuszt engedélyeztek. 2022. december 31-én 3 826 600 nem uniós polgár részesült ideiglenes védelemben az EU-ban.
2022 volt az első "COVID-19 utáni év", mivel a vírus terjedése 2020-hoz és 2021-hez képest kevésbé volt súlyos. Ez a határok, valamint a visszatérési műveletek tekintetében a korlátozások feloldását eredményezte. Az utazási korlátozások miatt az uniós tagállamok területén való tartózkodás meghosszabbítását is fokozatosan megszüntették az év során. A javuló járványügyi helyzet lehetővé tette a menekülteket befogadó és fogva tartási központokban hozott egészségügyi intézkedések enyhítését, amely nagyobb befogadóképességet tett lehetővé.
2022-ben több EMH-tagország és megfigyelő ország is átfogó stratégiai fejleményeket tapasztalt a migráció és a menekültügy terén. Svédországban a kormányváltás a migrációkezelés új megközelítéseihez vezetett, míg Lettországban ennek oka a Fehéroroszországgal közös határon kialakult válság volt. Belgium felülvizsgálta menekültügyi és migrációs szolgálatait. Grúzia átfogó politikai dokumentumot fogadott el "Vision 2030 - Grúzia fejlesztési stratégiája" címmel, amely a munkaerő-migráció megkönnyítésére és a grúz diaszpóra külföldi megerősítésére irányuló intézkedéseket is tartalmaz.
A külső határokon a földközi-tengeri, a nyugat-balkáni és a keleti útvonalakról érkező nyomás 2022-ben is hatással volt az EMH tagállamainak migrációs és menekültügyi rendszereire. Az illegális határátlépések száma 2021-hez képest érezhetően, 64%-kal nőtt, és az ebből eredő biztonsági kockázatok több uniós tagállamot is arra késztettek, hogy újra bevezessék a belső határellenőrzést.
A menedékjog iránti kérelmek számának növekedése (az első alkalommal benyújtott menedékjog iránti kérelmek száma 65%-kal nőtt 2021-hez képest) nyomást gyakorolt a tagállamok és Norvégia menekültügyi rendszerére. Ez volt az első növekedés 2019 óta, mivel a kérelmek száma a COVID-19 világjárvány idején csökkent. Szíria és Afganisztán ismét a 27 uniós tagállamban (EU-27) és Norvégiában a menedékkérők első számú nemzetiségei voltak, ahogyan ez 2018 óta így volt. A TPD működésbe lépése biztosította, hogy az uniós tagállamok menekültügyi rendszereit ne terheljék túl a védelem iránti kérelmek. Mindazonáltal még mindig az ukrán a tizenegyedik legnagyobb létszámú nemzetiségi csoport, amely nemzetközi védelmet kért 2022-ben (25 460).
Néhány uniós tagállam arról számolt be, hogy az ukrajnai háború elől menekülő emberek nagyszámú beáramlása további terheket rótt a migrációkezelésre (pl. késedelmes feldolgozást eredményezett) és a befogadási rendszerekre.
2022-ben számos előrelépés történt az EU-ban a migrációval kapcsolatos szolidaritási és együttműködési intézkedések terén. A legfontosabb fejlemények közé tartozott az Európai Parlament és az EU Tanácsának öt soros elnöksége közötti közös ütemterv elfogadása, amelynek célja, hogy a 2024-es uniós választások előtt közösen dolgozzanak az uniós migrációs és menekültügyi jogi keret reformjának elfogadásán, valamint az önkéntes szolidaritási mechanizmus létrehozásáról szóló szolidaritási nyilatkozat, amelyet 23 európai ország hagyott jóvá a földközi-tengeri migrációs áramlások által leginkább érintett uniós tagállamokkal való együttműködés támogatása érdekében. Horvátország csatlakozott a schengeni térséghez, a közösségi vívmányok teljes körű alkalmazásával és a belső határellenőrzések megszüntetésével.
A munkaerő-piaci igények kielégítése érdekében a tehetségek - köztük a képzett munkavállalók - vonzása és megtartása, valamint a demográfiai változások kezelése továbbra is kiemelt jelentőségű feladat volt uniós és nemzeti szinten. 2022 áprilisában az Európai Bizottság ambiciózus politikát fogadott el a jogszerű migrációra vonatkozóan, a "készség- és tehetségcsomagot", amelynek célja a szakemberek vonzása és az EU zöld és digitális gazdaságra való átállásának elősegítése. A növekvő munkaerőhiányra válaszul több uniós tagállam jelentős reformokat vezetett be a szakképzett munkaerő vonzása érdekében. Míg az Európai Foglalkoztatási Szolgáltatási Hálózat (EURES) platformján 2022 októberében elindult egy Ukrajnára vonatkozó kísérleti tehetségpont, 2022-ben megkezdődtek a tervek egy teljes értékű "uniós tehetségpont" létrehozására a munkaközvetítés megkönnyítése érdekében. A tehetséggondozó társulásokat, mint az uniós tagállamok és a partnerországok közötti legális migrációval kapcsolatos együttműködést, valamint a migrációkezeléssel kapcsolatos stratégiai kötelezettségvállalás eszközét szintén 2022-ben jelentették be. Nemzeti szinten a szakképzettek migrációjának és mobilitásának fenntartható megközelítését elősegítő készségmobilitási társulásokat valósított meg több uniós tagállam is.
A migránsok és a menedékjogot kérők, köztük a kiskorúak és más kiszolgáltatott csoportok védelme továbbra is a jogalkotás és a szakpolitikák fejlesztésének fontos területe maradt. Nemzeti szinten megerősítették a kiszolgáltatott csoportok védelmét célzó intézkedéseket a befogadóközpontokban, beleértve új, kifejezetten a kiszolgáltatott csoportok számára fenntartott központok megnyitását és/vagy speciális helyek létrehozását a hagyományos befogadóközpontokban.