Az EMH tanulmányok összehasonlító elemzést nyújtanak a politikai döntéshozók és más érdekelt felek számára az EU migrációval és menekültüggyel kapcsolatos, közvetlen érdeklődésre számot tartó témakörökben. A szakpolitikai szempontból releváns tanulmányi témákat az EMH nemzeti kapcsolattartó pontjainak vagy csoportjainak és / vagy az Európai Bizottság javaslatai alapján választják ki. A tanulmányok egységes előírások alapján kerülnek kidolgozásra az uniós szinten összehasonlítható eredmények elérése érdekében. Az Európai Bizottság egy külső szolgáltató segítségével összefoglaló jelentéseket tesz közzé, amelyek összefoglalják a nemzeti kapcsolattartó pontok által készített tanulmányok fő eredményeit.

A menedékjogot kérelmezők személyazonosságának megállapításával kapcsolatos kihívások

A tanulmány áttekintést nyújt a négy említett eljárásról, nevezetesen a menekültügyi eljárásról, az idegenrendészeti eljárásról, a vízum és tartózkodási engedély iránti eljárásról, illetve a menekültügyi és idegenrendészeti szervek gyakorlatáról. A tanulmány elsődleges célja, hogy rávilágítson arra, hogy a menedék kérelmezők és a kitoloncolásra várók pontos beazonosítása az egyik sarokpontja mind a menekültügyi eljárásnak, mind pedig az idegenrendészeti eljárásnak.

A menedékkérők számának változása 2014 és 2016 között: tagállami válaszok

A tanulmány a célja, hogy áttekintést adjon a 2014 és 2016 között a menedékkérők számában bekövetkezett jelentős növekedésre vagy csökkenésre adott válaszlépésekről, stratégiai és szakpolitikai változásokról és bevezetett intézkedésekről. A tanulmány a változó beáramlás hatásainak számos aspektusát vizsgálja az irányvonalak változásától kezdve a felelős hatóságok által felhatalmazott nem állami szereplők által megtett intézkedésekig bezárólag. Ez magában foglalja a határvédelmet, a menekültügyi eljárást, a nemzetközi védelem elemeit, az intézkedések finanszírozását és a válságkezelési intézkedéseket (ideiglenes és strukturális intézkedéseket egyaránt).

A visszatérés hatékonysága az európai unió tagállamaiban: az uniós szabályokhoz és normákhoz kapcsolódó kihívások és jó gyakorlatok

A kiutasítással és a visszaküldéssel kapcsolatos magyar szabályozás az uniós sztenderdeknél jóval szigorúbb előírásokat tartalmaz. Magyarország a migráció szempontjából tranzitország, ezért a migrációval összefüggő visszaélésekkel szembeni hatékony fellépés érdekében jelenleg Magyarországon kiemelt kérdésnek számít az ország területén illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésének, illetve vissza nem térésének problémája, amely hangsúlyosan jelenik meg a kormányzati politikában is.

Elutasított menedékkérők visszatérésével kapcsolatos kihívások és jó gyakorlatok

A tanulmányban az elutasított menedékérőkkel kapcsolatos magyar gyakorlat feltárása mellett, áttekintésre kerül a menekültügyi eljárás és az idegenrendészeti eljárás kiutasítási része is. Így teljes körűen bemutatásra kerül, hogy egy Magyarországon beadott menedékkérelem benyújtását követően milyen szakaszai vannak az eljárásnak és mi történik az eseteleges elutasítást követően a kérelmezővel.

Harmadik országbeli állampolgárok családegyesítése az Európai Unióban: tagállami gyakorlatok

Jelen tanulmány megvizsgálja a harmadik országbeli állampolgárok családegyesítésére vonatkozó jogszabályi kereteket, eljárásokat és gyakorlatokat. Ezenkívül tárgyalja a családegyesítés kapcsán felmerülő kihívásokat, valamint jó gyakorlatokat ezen kihívások leküzdésére. Végül bemutatja a családegyesítéssel kapcsolatos jelentősebb szakpolitikai fejleményeket.

Harmadik országbeli állampolgárok illegális foglalkoztatása az Európai Unióban

Az illegális, azaz a jogszabályok megsértésével megvalósuló foglalkoztatás elleni küzdelem (s ezen belül a be nem jelentett, fekete foglalkoztatás elleni fellépés, amely az olyan, önmagában jogszerű tevékenységből származó jövedelem megszerzéseként került meghatározásra, amely részben vagy egészében nem kerül bejelentésre az adó- és társadalombiztosítási hatóságok felé) Magyarország kormányzati szakpolitikáinak fontos elemét képezi.

Áttelepítés és Humanitárius Befogadási Programok Európában – mi működik?

Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a magyar nemzeti áttelepítési programot, mint a menekültek számára tartós megoldást jelentő eljárást. Emellett a program megvalósítása során beazonosított nehézségek, illetve megtapasztalt pozitív hatások összegyűjtése és értékelése a jövőbeni programok hatékonyságának növeléséhez és sikerességéhez is hozzájárulhat.

A migrációs státuszok és a tartózkodás céljának változásai: áttekintés az európai államok vonatkozó szabályozási és gyakorlati (keret)rendszeréről

Első szakasz, a nemzeti migrációs rendszer áttekintése a státuszváltozás szempontjából. A jelenlegi magyarországi helyzetről elmondható, hogy bár léteznek a migrációs státuszok kérelmeiről és engedélyeiről releváns és naprakész adatok, melyek fellelhetősége viszonylag egyszerű, azonban sajnos nincs megfelelő kiterjedésű információ a migrációs státuszok változásairól. Nincs különbség a statisztikákban a migrációs státusz felvétele és megváltoztatása között. Egyedül arról van információ, hogy az adott időszakban mennyi migrációs státusz kérelem és engedélyezés volt, arról azonban sajnos nincs adatunk, hogy a mi a helyzet azokkal az esetekkel, amikor a migrációs státusz egy másik státusz váltásaként jött létre. Érdemes lenne a migrációs státusz váltásokat könnyen kezelhetővé, átláthatóvá és egyszerűvé tenni mind a magyarországi hatóságok, mind a migránsok számára. A második szakaszban, az elismerés feltételeiben a tanulmány ismertei a lehetséges tartózkodási kategóriákat, azok definícióit, valamint az elismerés feltételeit. A tanulmányban felsorolt kategóriákon túl további státuszok is feljegyzésre kerülnek: egyéb célú tartózkodási engedély, humanitárius alapú tartózkodási engedély, Magyarország Kormánya és más országok között az ideiglenesen munkát vállalókat érintő megállapodások, látogatási célú tartózkodási engedély, hontalanként való elismerés, önkéntes tevékenységek, gyógykezelés célú, hivatalos tartózkodási engedély. Ezeket az osztályokat csupán megemlítjük, de nem kerülnek bemutatásra. A harmadik szakaszban, a tagállam területén belüli státuszváltás nemzeti jogi keretében, a tanulmány bemutatja a lehetséges státuszváltozásokat. Ez a szakasz képezi a tanulmány gerincét. Az aktuális jogi háttér, illetve a különböző státuszok előnyei/ hátrányai is megtalálhatóak ebben a részben. Megjegyzendő, hogy a jogi háttér és a gyakorlati tapasztalatok nagyon sokrétűek és összetettek, ezért a tanulmány csupán leegyszerűsített példákat mutat be a táblázatokban. Érdemes lenne minden státusz változás kapcsán egy-egy esettanulmányt készíteni, mert vannak olyan váltások, melyek jogilag lehetségesek, de a gyakorlatban nincs értelmük. Szintén megjegyzendő, hogy a jogok csökkentett vagy megerősített volta sem mindig egyértelmű. A tanulmány célja, hogy kiemelje a gyakorlati elemeket az összehasonlítás során.