Új közös EMH-OECD Inform: A digitalizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazása a migrációkezelés vonatkozásában

A digitális szolgáltatások milyen mértékben támogathatják a migráció és a menekültügy kezelését? E közös EMH-OECD tájékoztató a menekültügyi, migrációs és állampolgárság megszerzésére irányuló eljárások, valamint a határellenőrzés irányításának konkrét területeire összpontosít, amelyek kapcsán a digitális technológiák felhasználhatók.

Az elmúlt években, valamint a digitális technológiák COVID-19 világjárvány idején tapasztalt jelentősebb használatát követően a tagállamok számos területen fokozták vagy fokozni tervezik a digitális szolgáltatások alkalmazását a migráció és a menekültügy kezelésével kapcsolatban. E közös EMH-OECD inform 24 tagállam és az OECD által biztosított hozzájárulásokon alapul, beleértve a nem uniós OECD-országokra vonatkozó kiegészítő információkat is. A kiadvány áttekintést nyújt a digitális technológiákban rejlő lehetőségekről a migráció kezelése, az állampolgárság megszerzése, a menekültügyi eljárások és a határellenőrzés vonatkozásában, az alapvető jogok figyelembe vétele mellett, az adatvédelem területére gyakorolt hatásokat is ide értve.

A COVID-19 világjárvány által felvetett számos kérdés között szerepelt az is, hogy milyen módon lehet a személyazonosság ellenőrzésére irányuló eljárásokat úgy végezni, hogy a bűnüldöző és bevándorlási szolgálatok munkatársai ne legyenek kitéve egészségügyi kockázatoknak. Az uniós tagállamok túlnyomó  többsége és Grúzia arról számolt be, hogy a tartózkodási engedélyek és állampolgársági kérelmek feldolgozásához online rendszereket használnak, amelyek lehetővé teszik a kérelmezők számára, hogy időpontot kérjenek a bevándorlási hatóságoknál vagy a nagykövetségen. Továbbá egyes tagállamok kifinomultabb digitális szolgáltatásokat is kínálnak, például a kérelmek online felületen való benyújtását és az előrehaladás távolról történő nyomon követését.

Míg a legtöbb uniós tagállam, más OECD-országok és Grúzia már használ online rendszereket és digitális eszközöket a tartózkodási engedély iránti kérelmek kezelésére, több uniós tagállam a blockchain technológiát alkalmazza a migráció kezelése vonatkozásában, valamint  több ország jelenleg is kísérleti jelleggel használja a blokklánc-infrastruktúrát, vagy tervezi ezt tenni. A mesterséges intelligenciát (AI) a tagállamok több célra is használják, például: nyelvi azonosítás és a harmadik országbeli személyek nyelvtudása szintjének értékelése, valamint származási országának ellenőrzésére; személyazonosító okmányokkal kapcsolatos visszaélések felderítésére; illetve ügykezelésre, az egyes ügyek összetettségének felmérésére és költségbecslésre.

Ami a szabályozási vonatkozásokat illeti, az online rendszereket és a digitális technológiát a személyes adatok feldolgozása során alkalmazó tagállamoknak nemcsak az Európai Unió Alapjogi Chartája által garantált alapvető jogoknak, például a magán- és családi élethez való jognak (7. cikk) és a személyes adatok védelmének (8. cikk) kell megfelelniük, hanem az általános adatvédelmi rendeletnek (GDPR (EU) 2016/679 rendelet) és a vonatkozó nemzeti jogszabályoknak is.