Miközben az elmúlt években egyre több migráns érkezett az EU-ba, addig egyre kevesebb kapott közülük állampolgárságot az Európai Migrációs Hálózat új tanulmánya szerint. A tanulmány összehasonlítja és áttekinti 25 EU tagállam gyakorlatát harmadik országbeli állampolgárok honosítását tekintve. A tanulmány szintén kitér a COVID-19 járvány hatására is az állampolgársági kérelmekre vonatkozóan.
Az állampolgárság megszerzésével történő integráció fontos témává vált az EU-ban, tekintve hogy az elmúlt években egyre nőtt az újonnan érkező migránsok száma. Az EMH tanulmánya alapján a tagállamok az állampolgárság megszerzését az integráció végkifejletének vagy az azt támogató folyamatként látják. Azonban a tagállamok többségében a harmadik országbeli állampolgárokat nem ösztönzik aktívan az állampolgárság megszerzésére.
Az EU-28 tekintetében a megszerzett állampolgárságok száma csökkenő tendenciát mutatott 2014 és 2018 között. Megszerzéséhez szükséges feltételek változtak az elmúlt időben, a tagállamok a feltételeket hol szigorították, hol lazították. A 2019-ben elfogadott intézkedések támogatják az integrációt és alkalmazkodnak a társadalmi változásokhoz, olyanokhoz, mint például a nemek közötti egyenlőség (Svédország, Finnország) a társadalmi befogadás (Málta) előmozdítása vagy a történelmi körülményekből adódó kérdések rendezése (Ausztria) és a családi kötelékek biztosítása (Németország, Görögország, Portugália, Luxemburg).
Az állampolgárság megszerzésének főbb módjai a hagyományos honosítás, a különleges honosítás és, illetve az automatikus (születéssel történő). Minden tagállamban van lehetőség hagyományos honosításra, azonban a feltételek országonként változóak. Például a folyamat része egy állampolgársági vagy integrációs vizsga a tagállamok majdnem felében. Különleges (egyszerűsített) honosítási eljárásra lehetőség van a legtöbb tagállamban, ez történhet a kivételes körülményekre való tekintettel, az ország érdekében vagy az elvesztett állampolgárság visszaszerzésének céljából. Jelenleg egyik tagállam sem ad feltétel nélkül állampolgárságot az olyan gyermeknek, akik nem állampolgár szülők gyermekeként született az adott ország területén. Általában ehhez szükséges elérni egy minimum tartózkodási időt. A legtöbb tagállam ad állampolgárságot az olyan személyeknek, akik másként hontalanok lennének, illetve többségük megengedi a kettős állampolgárságot.
Az állampolgárság megszerzésének feltételei és az eljárás menete is nagyjából hasonló az összes tagállamban, ellenben a kérelmek feldolgozási ideje, az eljárás költségei és a kérelmezőknek nyújtott segítség jelentősen változik. A tagállamtól függően például a kérelmek feldolgozási ideje 6-tól egészen 48 hónapig is terjedhet, az eljárás költségei pedig akár az 1 500 eurót is elérhetik. A honosítás hosszú és költséges folyamat lehet a pozitív végeredmény pedig még sokszor akkor sem garantált, ha minden feltétel teljesült.
Az elmúlt hónapokban a COVID-19 járvány miatt bevezetett korlátozások akadályozták az állampolgársági kérelmek feldolgozását. Kilenc tagállam teljesen felfüggesztette vagy legalább késlelteti ezt a szolgáltatását, a szóbeli fellebbezések meghallgatásait a legtöbb tagállam pedig lemondta vagy elhalasztotta a bíróságok bezárására tekintettel.